Sir Charles Spencer Chaplin (közismertebb nevén Charlie Chaplin, 1889. – 1977.) angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer.

A toprongyos csavargó figurájának születése 1914. január 5-én történt, mikor Chaplin belépett a Keystone studió ruhatárába, és az ismert felszerelésben (sminkben, mozgással, ruhában) jött ki onnan.

Szülei kabaréénekesek voltak. Apja Charlie születése után elhagyta családjukat, anyja testileg és szellemileg megrokkant és egy elmeotthonba került. Charles és idősebb féltestvére Sidney hosszú időt töltöttek árvaházakban. Első színpadi szereplése 5 éves korában volt, a Music Hall-ban lépett fel 1894-ben. 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal. 1912. szeptember 2-án érkezett az Amerikai Egyesült Államokba egy mutatványos társulat főszereplőjeként. A cég a Karno Company, Arthur Stanley Jefferson tulajdonában volt, aki később Stan Laurel néven vált ismerté. Chaplin ajánlatot kapott a Keystone filmstúdiótól. Első filmje Making a living után Charlie már belebújt az ismert figura bőrébe a Chaplin az autóversenyen című filmben. Neve rövid idő alatt ismertté vált az Egyesült Államokban. 1914 júniusától már minden filmjét maga rendezte. Gyakran váltott stúdiót egyre magasabb fizetésért és önállóságért. Az egytekercses játékfilmekben folyamatos fejlődés érezhető, figurájában gyermekkori nyomorának tapasztalatait formázta meg. 1918-ban megalapította saját független filmprodukciós cégét (Charles Chaplin Film Corporation) és a következő 33 évben itt dolgozott alkotói szabadságban.
Fizetései

Bátyja, Sidney lett az ügynöke, aki az alábbi fizetéseket alkudta ki számára.

• 1914: Keystone, 150 dollár hetente
• 1914-1915: Essanay Studios, Chicago, Illinois, 1250 dollár hetente, plusz 10 000 dollár bónusz
• 1916-1917: Mutual, 10 000 dollár hetente, plusz 150 000 dollár bónusz
• 1917: First National, 1 millió dolláros szerződés — az első színész, aki ekkora összegről ír alá szerződést.

 Douglas Fairbankssal, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel 1919-ben megalapította a United Artists stúdiót. Ezt követően minden Amerikában gyártott filmüket ezzel a vállalattal mutatták be. Az első United Artists film, az 1923-as Bohémvér briliáns vígjáték volt, azonban a közönség elutasítóan fogadta, mivel Charles Chaplin egy cameo feltűnésen kívül nem játszott a filmben. 1925-ös Aranyláz volt Chaplin legbonyolultabb vállalkozása. Két hétig forgattak Truckee-ben, a Sierra Neveda hegységeiben. 600 statisztát hoztak Sacramentóból, többnyire hajléktalanokat, hogy felmásszanak a 700 méteres hófedte kaptatón. A felvételek nagyobb részére a stáb visszatért Hollywoodba, ahol egy élethű miniatűr hegyláncot építettek fából, gipszből, sóból és lisztből. A technikusok aprólékosan kidolgozott maketteket szerkesztettek, hogy létrehozhassanak különleges effektusokat. Például a szakadék szélén billegő bányászkunyhót, ami a filmtörténet egyik legnagyobb viszhangját kiváltó, a komikus feszültségteremtést tökélyre vivő jelenete. Az Aranyláz tele van mára klasszikusssá vált jelenetekkel. Farkaséhes a két szereplő, és Charlie megfőzi a bakancsát. Az éhségtől képzelődő Jim szemében Charlie átalakul sült csirkévé. Chaplin élete végén azt nyilatkozta: szeretné, ha erről a filmről emlékeznének rá. Chaplin azt vallotta, hogy a beszéd megöli a film szépségét, csökkenti a mimika szerepét. Miután sokat rágódott a hangos technika alkalmazásán, úgy döntött, hogy hangeffekteket és zenét alkalmaz a filmben, de a Nagyvárosi fények (1931) némafilm lesz. Melodrámája és nagyszerű humora megállta a helyét a versenyben a hangosfilmekkel. A film után 18 hónapos világturnéra indult, utazása során megfigyelte a nacionalizmus felemelkedését, a gazdasági válság, a munkanélküliség társadalmi hatásait. Egy nyilatkozata szerint: „A gépeknek szolgálniuk kéne az embert, nem pedig tragédiákat okozva kiszorítani őket a munkahelyeikről”. Az 1936-os Modern időkben a toprongyos figura búcsút vett a közönségtől, ugyanis a hangosfilm megjelenése karakterének halálát jelentette. Amikor a film készült, a hangosfilm már egy évtizede uralkodott. Chaplin fontolóra vette a dialógusok hazsnálatát, de végül felismerte, hogy kis csavargó csak néma pantomimmel él meg. Egyszer hallani a hangját, amikor éneklő pincérként alkalmazzák. Chaplin megvásárolta 5 ezer dollárért a fekete komédia ötletét Orson Wellestől. Monsieur Verdoux (1947) történetét társadalomszatirikus éllel látta el. Az eredményről így nyilatkozott: „A legeszesebb és a legragyogóbb film az életművemben”.

 Magánélete

1918-ban Chaplin 28 évesen elvette a 16 éves Mildred Harrist. Első gyermekük Norman Spencer Chaplin meghalt csecsemőkorában, 1920-ban felbontották házasságukat. Charlie 35 évesen belebonyolódott egy 16 éves lánnyal (Lita Gray) való viszonyba. 1924-ben összeházasodnak, mert a lány terhes lett. Két fiuk született, Charles Chaplin Jr. (1925–1968) és Sydney Earle Chaplin. Keserű válásuk 1928-ban Charlie-nak 825 ezer dollárjába került. A válás körüli stressz hatására megőszült. Chaplin és Paulette Goddard színésznő romantikus és szakmai kapcsolatba kerültek 1932 és 1940 között. A kapcsolatuk vége után Charles bejelentette, hogy ők titokban megházasodtak 1936-ban, de hivatalosan soha nem házasodtak össze. 1942-ben felbontották élettársi kapcsolatukat. Ezután Charlie elkezdett randevúzni Joan Barryval, de gyorsan megszüntette a románcot, mikor a lány elkezdte fenyegetni, és súlyos mentális zavarok jelei jelentkeztek a lány állapotában. 1943-ban Joan Barry apasági keresetet indított Charles ellen, ő vérvizsgálatot végeztetett, amiből kiderült, hogy nem a vér szerinti apa, ennek ellenére heti járadékot fizetett a nőnek a gyermek 21 éves koráig. Röviddel ezután találkozott Oona O'Neill-el, Eugene O'Neill lányával, és elvette feleségül 1943. június 16-án. Ő 54 éves volt, a lány 17. Ez a házasság végre hosszú és boldog lett, nyolc gyermekük született. Három fiú: Christopher Chaplin, Eugene Chaplin és Michael Chaplin és öt leány: Geraldine Chaplin, Josephine Chaplin, Jane Chaplin, Victoria Chaplin és Annette-Emilie Chaplin.

 Egész estés játékfilmek

• 1921 - Kölyök (The Kid)
• 1923 - A párizsi nő (A Woman of Paris)
• 1925 - Aranyláz (The Gold Rush)
• 1928 - Cirkusz (The Circus)
• 1931 - Nagyvárosi fények (City Lights)
• 1936 - Modern idők (Modern Times)
• 1940 - A diktátor (The Great Dictator)
• 1947 - Monsieur Verdoux
• 1952 - Rivaldafény (Limelight)
• 1957 - Egy király New Yorkban (A King in New York)
• 1967 - A hongkongi grófnő (A Countess from Hong Kong)