Alexandriai Szent Katalin legendája

Szent Katalin a 12 segítő szent egyike. 310 körül halt vértanúhalált. A filozófia és a filozófusok védőszentje, a tanulásé és a tanulóké - főként a tanuló lányoké - továbbá a keresztény hitmagyarázóké, a könyvtárosoké és a könyvtáraké, a fiatal nőké és a dajkáké.

A keresztény ókor szentje, alakja homályba vész, tisztelete mégis sokfelé fennmaradt.

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül.

Nagy buzgalommal tanult, tanulmányai során ismerte meg Jézus életét. Állítólag akkor tért keresztény hitre, amikor egy látomásában Szűz Mária jelent meg neki, karján a kisdeddel.

A keresztényüldözéseinek kezdetén a tizennyolc éves szépség a császár elé kéredzkedett, s megszidta őt zsarnoki uralmáért. Katalin érveire a császár nem tudott válaszolni, ezért megbízott 50 tudóst, hogy térítsék vissza Katalint a rómaiak hitére. A legenda szerint az 50 okos ember azonban hiába próbálkozott. Katalin érvei mindannyiukat meggyőzték, s ők is áttértek a keresztény hitre. A császár ezért mindannyiukat máglyára küldte. Nem így Katalint, aki megtetszett neki. A lány azonban visszautasította a kegyetlen uralkodót. A császár ezért megkorbácsoltatta, majd börtönbe vettette Katalint.

Maxentius császár mikor otthonról eltávozott, felesége merő kíváncsiságból felkereste Katalint a börtönben. Az elkötelezett keresztény szűz őt is, és börtönének őreit is megtérítette. Ez már olyan súlyos bűn volt, hogy Katalinra halál várt. Katalinnak vastüskés keréken kellett volna kínhalált halnia, de a kerék a legenda szerint darabokra törött, a vasszögek pedig lehullottak róla. Ekkor Katalint lefejezték. Állítólag ekkor vér helyett testéből tejszerű folyadék ömlött. Ezért is lett később többek között a dajkák védőszentje is. Testét a monda szerint angyalok vitték fel a Sínai-hegyre, s ott temették el. Később emlékére kolostort és templomot építtettek.

A művészetek általában fiatal és szép lányként ábrázolják, vagy a vastüskékkel kivert kerékkel, amint a kerék éppen kettéhasad.

Felhasznált irodalom:

Kristin E. White: Szentek kislexikona, Maecenas kiadó, 1993. Budapest