Az emberi szervezet fő alkotóeleme a víz. Az újszülöttek testének 75-80%-a, míg a felnőtt emberi test 60-70 %-a víz. Ezért is nagyon fontos a szervezetünk számára, hogy naponta legalább 2 liter folyadékot igyunk. Az ember étel nélkül hetekig bírja, ivóvíz nélkül csak másfél napig, a tiszta víz pótlása sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Az ivóvíz az egyetlen, semmi mással nem pótolható élelmiszer.
Egy ember az élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el. Ezek azonban csak a szerencsésebb emberek! A világon kb. 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni.
Budapesten és környékén különösen szerencsés helyzetben vagyunk, mert a Duna bőségesen biztosítja számunkra a szükséges vízkészletet, ha figyelemmel és takarékosan bánunk vele.


A "kék bolygó"

Nem csak a szervezetünk jelentős részét teszi ki a víz, hanem így van ez bolygónkkal, a Földdel is, melyen élünk. A Föld felszínének 75 %-a víz. Ennek kb. 97 % tengervíz, 2 % jég, és csak közel 1% édes víz. Ivóvizet pedig az édesvíz felhasználásával tudunk előállítani.
Az összefüggő nagy vizek, az óceánok és a nagy tengerek ivás szempontjából élvezhetetlenek az ember számára. Az édes víz, kincs és minden cseppjét meg kell becsülnünk, mert a természet ritkasága.

A Föld teljes vízmennyisége az alábbiak szerint oszlik meg:

• 97,2%-a sós tengervíz kb. 1.321.890.000 km³
• 2,14%-a a sarki és a gleccserek jegében lévő víz
• 0,001%-a felhők, köd, vízgőz formájában, az atmoszférában van jelen
• 0,6%-a, azaz 8,7 millió km³ édesvíz, amelyből 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m mélységig a felszín alatt

A Föld tulajdonképpen nem is föld, hanem inkább víz, ezért nevezzük kék bolygónak


A víz körforgása



A nap sugarai felmelegítik a világtengerek felszínét, aminek hatására egyes vízcseppek búcsút vesznek társaiktól, és a magasba emelkednek. A tengerekből percenként annyi víz párolog el, amennyi a Balaton teljes víztömegének a fele (1 milliárd m³). Tehát a víz a nap hatására gőzzé alakul, ezt a folyamatot nevezzük párolgásnak. A gőzcseppecskékkel teli levegő felszállás közben lehűl, ekkor a gőzcseppecskék újra vízcseppekké alakulnak, s felhőt alkotnak. A szél összetereli ezeket a kis felhőket és a szárazföld felé kergeti őket. A magas hegyeknél például a felhők egy része összetorlódik, a vízcseppek lehűlnek, és nehezebbek lesznek. A felhő végül kipukkad, s a vízcseppek lepotyognak a földre. Ilyenkor mondjuk, hogy esik az eső. Földre érés közben a szegény esőcseppek akaratlanul is viszik magukkal a piszkot (a levegőből, házaktól, autókról, stb.), majd a földben felszívódnak és igyekeznek megszabadulni a rájuk ragadt piszoktól. Mégpedig úgy, hogy útközben a kövekhez és a homokszemcsékhez dörgölőznek. Végül eljutnak egy olyan réteghez, amely nem engedi át őket, ezt a réteget víz át nem eresztő rétegnek hívják. Itt e rétegben gyűlik össze sok-sok vízcsepp, és együtt alkotják a talajvizet.
A vízcseppek azonban nem akarnak örökké foglyok maradni, s addig vándorolnak, amíg valahol kijáratot találnak ebből a rétegből. Ez a hely a forrás. A vízcseppek ugyanis e kijáratnál forrást alkotnak, majd egyre több társukkal találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belőlük. A folyam a tengerbe ömlik, s kezdődik elölről a végtelen víz története.


Hogyan lesz a vízből ivóvíz?



Az eső, hó, jég emberi fogyasztásra alkalmatlan, mert cseppecskéi már a levegőtől is bepiszkolódnak. Ha az ember tiszta vízre vágyik, akkor azt a föld mélyéből kell felhoznia.
Az ember kutakat épít, hogy a föld mélyéből a vizet a felszínre hozza. De a parkokban, falvakban látható utcai kutakra gondoljatok! Az ember csuda érdekes gépekkel nagy-nagy lyukakat fúr a földbe, s hosszú csövet dug bele. A cső nyílásain a vízcseppek betolakszanak, az ember pedig pumpák segítségével felhozza, és a vízművekbe tereli őket. Ez nagyon drága eljárás és e mellett kénytelenek vagyunk felhasználni a patakok, folyók, tavak vizét is.
A vizet kétféleképpen lehet megtisztítani. Az egyik módja, amit tulajdonképpen a természet végez el az, hogy amikor a víz több kavics és homokrétegen keresztül halad a mélyben, ezekben a kavics és homokszemcsékben a szennyeződések megakadnak. Így a víz már a mélyben megtisztul.
A másik út, amikor a kutakból kinyert vizet a víztisztító műbe vezetik, ahol mesterségesen készített szűrök szűrik ki a vízből a szennyeződéseket, természetesen itt is több lépcsőben. A víz tisztaságát szakemberek laboratóriumokban vizsgálják és csak a megfelelő tisztaságú vizet engedik az ivóvíz vezetékekbe.


Hogyan jut el hozzánk a víz?

Ha találkozni szeretnétek a megtisztított vízcseppekkel, akkor elég, ha kinyitjátok a vízcsapot. De hogyan jut el a kutaktól a víz a lakásunkba?
A megtisztított víz egy csőrendszerbe, csőhálózatba kerül. A csövek behálózzák Budapestet és azt a területet, melyet ivóvízzel ellátunk. Keresztezik egymást, és ahol összeérnek, ott kis kapuk vannak, melyeket távirányítással lehet nyitni és zárni, ezzel szabályozva, hogy merre folyjék a víz.
A megtisztított víz nem rögtön a lakásokba kerül, hanem a csövek hatalmas medencékbe szállítják és gyűjtik össze. A medencékből pedig szintén távirányítással újabb csővel szállítják az ivóvizet a lakásainkba. A medencékre azért van szükség, hogy egyrészt mindenhova, egységesen lehessen elosztani a vizet, másrészt pedig, hogy ezekben mindig van tartalék víz arra az esetre, ha nagy szárazság vagy valamilyen más akadály lenne a víztermelésben. A víztornyok abban segítenek, hogy a magas házakban is mindig legyen víz, valamint a víztornyokban is mindig van tartalék víz szükség esetére. A víztornyokból és medencékből a víz újabb csöveken keresztül pedig eljut most már a rendeltetési helyére, a lakásokba.




Napi vízhasználatunk

Mint azt eddig is láthattuk a víz az élet nélkülözhetetlen feltétele. A víz olyan színtelen, szagtalan, ízetlen folyadék, mely semmi mással nem helyettesíthető. A fürdés, a mosogatás ugyanúgy elképzelhetetlen víz nélkül, mint a mosás. A növények víz nélkül elhervadnának, elpusztulnának. A tiszta, egészséges ivóvíz a legegyszerűbb és legfrissítőbb szomjoltó italunk. A szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat tartalmaz. Egy ember egy nap alatt 100-150 liter vizet használ el. Ennyire van szüksége.

fürdés	75-95 liter
zuhanyozás	20-40 liter
wc öblítés	11-26 liter
mosogatás	40 liter
mosógép	120 liter

Egy lassan csöpögő csap, amit véletlenül nyitva felejtettünk vagy nem csináltatunk meg egy nap alatt 40-120 liter vizet pazarol el. A csapból csöpögő víz a lefolyón keresztül elfolyó pénz, hiszen az elpazarolt víz miatt magasabb vízszámlát kell fizetni.


A Föld édesvíz készlete véges, észszerűen kell gazdálkodnunk vele!

Az ivóvíz édesvízből készül, és édesvízből nagyon kevés van a Földön. Ha tehát azt, szeretnénk, hogy a csapjainkból mindig folyjék a tiszta víz nagyon takarékosan kell gazdálkodnunk a természetben lévő édesvíz készletekkel. Az édesvíz és a belőle származó tiszta, egészséges ivóvíz olyan kincs, amit a világon nem mindenki birtokolhat. Akinek bőven van belőle, az észre sem vesz a fontosságát, akinek nincs, az szenved a hiányától. Mi természetesnek vesszük, hogy ha kinyitunk egy csapot, akkor rögtön ihatunk, vagy megmoshatjuk a kezünket. Akkor vesszük észre, hogy mennyire fontos ez, amikor nem jutunk vízhez.




Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?

Az ivóvíz születéséért rengeteget dolgoznak a vízcseppek és az emberek is. Ráadásul a felhasználható víz mennyisége sem korlátlan. Ezért mondják a víztörténetét ismerő felnőttek, hogy óvd a természetet és takarékoskodj a vízzel. Fürdés helyett inkább zuhanyozz! Egészségesebb és takarékosabb is, mint a kádban fürdés. Ne folyasd feleslegesen a vizet, a fogmosáshoz használj poharat! Ha csöpögő csapot látsz, szólj a felnőtteknek! A mosógépet rakjuk tele ruhával, ha beindítjuk, egy-két pólóért pazarlás beindítani. De azzal is vizet spórolunk meg, ha vigyázunk a ruháink tisztáságára. Ha kevesebb ruhát piszkolunk össze, kevesebb lesz a mosnivalónk is. Ügyeljünk arra, hogy sáros lábbal ne menjünk be a lakásba, mert úgy is megspórolhatunk vizet, ha nem kell naponta többször felmosnunk. A kertet reggel és este locsold, ilyenkor kevésbé párolog a víz. De locsolásra használhatjuk az összegyűjtött esővizet is. A vizet a növények gyökeréhez juttasd!


Mit tehetünk a víz megóvása érdekében?

Az ivóvizünk a természetből, a természetes vizekből, a talaj alatti vizekből ered. Ezért nagyon fontos, hogy ugyanúgy odafigyeljünk a környezet tisztaságára, mint amikor otthon leülünk vacsorázni egy tiszta asztalhoz. A környezetünk az ivóvizünket tálalja elénk és nem mindegy, hogy mennyit ad belőle és milyen minőségben.

• Ne szemetelj az utcán, az erdőben, ne dobálj csokoládés papírt az utcai csatornalefolyókba. A szemét a kukába való, sőt a legjobb az, ha oda is válogatva kerül: külön üveg, külön papír, stb.

A gyárakból kibocsátott szennyeződések, a műtrágya, a növényvédő szerek használata csökkenti az ivóvíztartalékot. Ügyeljünk arra, hogy milyen vegyszereket használunk, és minként szabadulunk meg tőlük.

• Környezetkímélő mosó- és mosogatószereket használjunk!
• Csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékekből!
• Csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékekből!
• Természetes vizekben közvetlenül fürdés előtt ne kenjük be magunkat napolajjal!
• Ne dobjunk lefolyóba, WC-be sűrű zsiradékot, ételmaradékot, kávézaccot, maró vegyszert, erős fertőtlenítőt, használt olajat!

Víz szennyezés

• Évente az óceánokba kerül: 2,6 millió tonna nitrát,
• 2,5 millió tonna cink,
• 370.000 tonna ólom.
• A mezőgazdaság 80 millió tonna műtrágyát használ fel.
• A lakosság és az ipar több mint 120 millió tonna mosószert, kozmetikumot használ fel.
• A folyóinkba, tavainkba 300 milliárd liter szennyvizet juttatunk.

Egy liter olaj 1 millió liter tiszta vizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni.