Novemberi népi kalendárium

November hónapot a népi hagyományban Szent András havának, Nyilas havának, vagy Őszutó hónak nevezik. Azt mondják róla, hogy e hónap az ősz utolja. Ilyenkor nem kell már sokat várni a tél beálltára. "November, december, lábon áll a hóember." Márton madara, a holló is bejön már az erdőből, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva.

• November 1. - Mindenszentek napja

E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Manapság is a halottakra emlékezünk ilyenkor. Szokás a sírok megtisztítása, rendbe hozása. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat, virágokat visznek, gyertyát gyújtanak az elhunytak tiszteletére. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A bukovinai magyarok körében szokás volt, hogy ilyenkor sütöttek, főztek, az ennivalót kivitték a temetőbe, vagy pedig osztogatták. Aki ezen a napon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.

• November 2. - Halottak napja

Ez a nap is a halottaké. Az élőknek viszont tilos a munka. Szlavóniában például ilyenkor semmiféle földmunkát nem lehet végezni, hogy ne háborgassák a halottakat. Ehhez a szokáshoz kapcsolódik az az elképzelés is, hogy ha ezen a napon valaki mégis megszegné a munkatilalmat, akkor keléses lesz (bőrkiütései lesznek). E nap időjárás-jóslatai sem a szokványosak, ilyenkor ezek az elképzelések is a halottakkal kapcsolatosak. Egyes helyeken például azt mondják, ha e napon esik az eső, akkor sok felnőtt halott lesz a következő évben.

• November 11. - Márton napja

Ez a nap régen a gazdasági év fontos őszi zárónapja volt. Baranyában például ilyenkor hajtották be a gulyát telelőre. Mártont gonoszjáró, időjósló, rámutató és tiltó napnak is tartották. Baranyában azt tartották, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. Más elképzelések szerint a nap időjárása a következő 40 nap időjárását határozza meg. A naphoz kapcsolódva emlegetik Márton lúdját, ugyanis ez a lúd hízlalásának az ideje. Egyébként ezen a napon ludat illik enni. Aki ugyanis nem eszik ezen a napon libát, az egész évben éhezni fog. A liba-lakomához ilyenkor az új bort is megkóstolják, ezért mondják azt, hogy "a bornak Márton a bírája."

• November 19. - Erzsébet napja

Ez a nap is időjárási "rámutató nap". (Megmutatja, hogy milyen lesz egy következő időszak időjárása.) Erzsébet napján, ha esik, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a nagy fagyoktól. Azt is mondják, olyan lesz az idő karácsonykor, mint amilyen Erzsébet napján. Népi megfigyelések szerint Erzsébetkor általában leesik az első hó, erre szokták mondani: "Erzsébet megrázza a pendelyét" (alsó szoknyáját).

• November 22. - Cecília napja

A holdban látható foltokat magyarázták Cecília, más néven Cicelle alakjával, aki a hagyomány szerint táncol a holdban, Dávid király pedig hegedül. Szent Cecília egyébként Versec városának védelmezője. Gondoskodik a szőlősgazdákról, ott lebeg a levegőben, és fonalat húz Versec körül, hogy városát semmi baj ne érje.

• November 25. - Katalin napja

Ez a nap szintén rámutató nap, megmutatja, hogy milyen lesz január időjárása. Az pedig még ennél is elterjedtebb, még ma is közszájon forgó, a naphoz kapcsolódó időjárásjóslás, hogy: "Ha Katalin kopog, karácsony locsog." Katalin női dologtiltó nap is, a Szerémségben azt tartották, hogy ilyenkor nem szabad kenyeret sütni. Más helyeken viszont a férfiaknak nem szabad ilyenkor dolgozni. Csantavéren ilyenkor a fiúk böjtöltek, mert azt tartották, hogy akkor megláthatják jövendőbelijüket.

• November 30. - András napja

A téli évnegyed kezdőnapja, s mint ilyen, férjjóslásra, párjóslásra kiválóan alkalmas. Ilyenkor készítették a lányok az András-pogácsát, melyek közepébe férfi neveket sütöttek. Ezeket kitették a küszöbre, s amelyiket legkésőbb vitte el a kutya, a benne lévő cédulán olvasható név volt a jövendőbeli neve. A leendő férj foglalkozására pedig az ólomöntéssel következtettek. Egy rossz kanálban ólmot melegítettek, majd egy bögre hideg vízbe öntötték. A változatos alakúra dermedt ólomba próbáltak foglalkozást idéző figurákat belelátni. A későbbi Luca nap hagyományaihoz hasonlóan ezen a napon is készítettek hagyma-kalendáriumot. Egy nagy fej hagymáról lehámoznak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe sót szórnak. Egy-egy hagymalevél egy-egy hónapot jelöl. A hagymákat feltették a kemence tetejére, s amelyikben újévre elolvadt a só, arról a hónapról tudni vélték, hogy esős lesz. Bánátban ilyenkor már megkezdődtek a disznóölések, mert elég hideg volt már ehhez. Andrással befejeződik a zajos mulatozás időszaka, mert elkezdődik az advent.

Felhasznált irodalom:

• Penavin Olga: Népi kalendárium Forum kiadó, Újvidék, 1988.
• Magyar Néprajz VII. Akadémiai Kiadó, Bp., 1990.
• Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások Universum Kiadó, Szeged, 1990.