Téli napforduló csillagászati összefüggésben

Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát adja (következésképpen a leghosszabb éjszakát).

A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én).

 Jellemző pozíciói

• Az Északi-sarkon a Nap sohasem kel fel, hanem 23°-kal a horizont alatt kering.
• Az Északi-sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy feljebb emelkedne. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem kel fel.
• Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, s csupán 8 órán keresztül tartózkodik a horizont felett.
• A Ráktérítőn a Nap D 26°-on kel fel, D 43°-on delel, majd D 26°-on nyugszik. A Nap 10,6 órán át tartózkodik a horizont felett.
• Az Egyenlítőn a Nap D 23°-on kel, D 67°-on delel, és D 23°-on nyugszik. A Nap 12 órán át tartózkodik a horizont felett.
• A Baktérítőn a Nap D 26°-on kel fel, a zeniten delel, majd D 26°-on nyugszik. A Nap 13,4 órán át tartózkodik a horizont felett.
• A Déli-sarkkörön a Nap középpontja éppen a déli horizonton tartózkodik, anélkül, hogy lenyugodna. A Nap É 47°-on delel. Ez az év egyetlen napja, amikor a Nap nem nyugszik le.
• A Déli-sarkon a Nap állandó magasságon, 23°-on kering.

A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Szaturnália, a zsidó Hanuka, az afro-amerikai Kwanzaa, vagy maga a karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.